Újabb két fenntarthatósági jelentéssel bővült a hazai vállalatokhoz, szervezetekhez köthető 2021-re vonatkozó riportok száma, az E.ON Hungária Csoport első alkalommal készítette el a fenntarthatósági jelentését, míg a nonprofit szervezetek között elsőként a Bátor Tábor Alapítvány is beszámolt az eddigi eredményeiről.
A Wizz Air csatlakozott a kibocsátásmentes légi közlekedésért létrehozott szövetséghez, az AZEA-hoz (Alliance for Zero-Emission Aviation) - közölte a légitársaság szerdán az MTI-vel. A szövetség többek között azon dolgozik, hogy miként lehet az akadályokat felszámolni a zéró kibocsátású repülőgépek elterjedése előtt. A Wizz Air a hidrogén- és elektromos meghajtású repülőgépek piaci bevezetését szorgalmazza.
Az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén új jelentéstételi szabályokat fogadott el a nagyobb vállalatok számára a környezetvédelmi, szociális és irányítási kérdések átláthatósága érdekében - tájékoztatott az uniós parlament csütörtökön.
Sorra érkeznek az itthon is aktív vállalatoktól a beszámolók, hogy elkészült a tavalyi évre vonatkozó fenntarthatósági jelentésük. Legutóbb a C&A Europe és Borsodi Sörgyár számolt be a nem pénzügyi jelentésének eredményeiről.
Egy év alatt negyedével csökkent az üvegházhatású gázkibocsátás a Spar Ausztria csoport országaiban, amelybe beletartozik a Spar Magyarország is, Észak-Olaszország, Szlovénia, és Horvátország mellett - áll a cég közleményében.
Az energiapiaci válság és az általános volatilitás felgyorsította az egyébként is várható folyamatokat, a jelenlegi helyzetben pedig különösen erős igény mutatkozott az Alteo erősségére, a szabályozási szolgáltatásra – főképp ezt a jelenséget jelölte meg az első féléves kiváló számok mögötti okként Kovács Domonkos az Alteo vállalatfelvásárlási és tőkepiaci tevékenységekért felelős vezérigazgató helyettese. A vezető úgy véli, hogy ugyan a korábban reméltnél úgy néz kis sajnos jóval lassabban, de idővel a szélsőséges energiaárak is normalizálódnak és a fosszilis energiahordozók aránya is csökkenthető, ám mindkét folyamathoz idő kell. Ráadásul több bizonytalansági tényező van, amely módosíthatja a várakozásokat, ám ezek várhatóan nem rontják a cég esélyeit.
"Jelenleg a Magyarországon felhasznált energia negyede származik itthonról, a megújulókra való átállással viszont 2050-re ez 76%-ra növekedhet. Mindez nemhogy nem csökkenti a GDP-t, hanem éves szinten 2-2,5%-kal növelheti annak növekedési ütemét, illetve további 80-100 ezer munkahelyet adhat hozzá a gazdasághoz" - mondta Békés Márton, a McKinsey&Company Associate Partnere a Sustainable World 2022 konferencia délutáni szekciója során tartott előadásában. A szekcióban a fenntarthatósági stratégiáról, illetve a klímacélok kialakításának paradigmaváltásáról is szó volt.
Az uniós Taxonómia rendelet új közzétételi kötelezettségeket vár el a pénzügyi intézményektől európai és hazai szinten egyaránt az eddig tapasztalt adathiányok áthidalása érdekében. Ennek köszönhetően a nagyvállalatok mellett már a pénzügyi intézményeknek is számot kell majd adniuk, mennyire fenntartható működésük környezeti szempontból. A nyilvánosságra hozatali kötelezettségeket részletező kiegészítő rendelet alapján a pénzügyi intézményeknek első alkalommal 2024-ben kell nyilvánosságra hozniuk az ezzel kapcsolatos adatokat éves beszámolóikban.
A környezeti fenntarthatóság elérése a 21. század egyik legnagyobb kihívását jelenti, a természet kárára ma már nem lehet a növekedést erőltetni - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) miután elkészítette a klímaváltozással kapcsolatos pénzügyi (TCFD) jelentését.
Több mint 1800 tonnával csökkentette szén-dioxid kibocsátását a magyarországi Erste Bank 2020-ban: energiafelhasználását 8,2 százalékkal, villamosenergia-fogyasztását 9,3 százalékkal mérsékelte. Közben papírfelhasználása egy év alatt 14 százalékkal csökkent, így már kevesebb mint 90 tonnát tesz ki egy évben, amely több mint 30 százalékkal kevesebb a 2018-as mennyiségnél – derül ki a pénzintézet fenntarthatósági jelentéséből. A bank első alkalommal adta ki a társadalmi felelősségvállalásáról, a közösségi szerepvállalásáról, felelős üzletviteléről, etikus vállalatirányításáról és a környezeti felelősségvállalásáról szóló jelentését.
A magyar társadalomban számos olyan növekedési tartalék azonosítható, amelyek az oktatási rendszer erősítésével kihasználhatók lennének. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának növelése, a korai iskolaelhagyás csökkentése és a kezdeti hátrányok csökkentése egyaránt hozzá tudna járulni a gazdaság és a társadalom fenntartható fejlődéséhez.
A vállalati szférában és a befektetői berkekben egy teljesen más szemlélet kezdi átalakítani a magyar piacokat, a hosszú távú kockázatokban a fenntarthatósági szempontok is beszivárogtak, sőt szinte lavinaszerűen változtatják meg a piaci szereplők mindennapi döntéseit, és a következő évekre szóló vállalásait. Egy interjúsorozat keretében a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett legnagyobb vállalatokat kérdeztük meg a fenntarthatósági jelentéseikről és arról, hogy hozzájuk hogyan, és mikor robbant be az ESG világa. A Wizz Air állásfoglalása után, Pandi Zoltán, a Magyar Telekom befektetői kapcsolatok vezetője beszélt a telekommunikációs iparág és az ESG egymást támogató kapcsolatáról.
Magyarország a 27 tagú Európai Unióban a 15. helyen áll a gazdasági fejlődés fenntarthatóságában - derül ki az MNB ma közzétett Fenntarthatósági jelentéséből. A jegybank négy területen vizsgálta az ország előrehaladását, és azt állapította meg, hogy az uniós átlagtól szinte minden területen elmarad, de ez nem jelentős. A fejlesztésre szoruló területek között van az energiahatékonyság, a környezetbarát erőforrások használata, a felsőfokú oktatás, illetve a minőségi lakhatás.